Elpusztult a kétnyaras pontyok 20 százaléka a balatonföldvári nevelőtóban
A balatonföldvári nevelőtóban a kétnyaras pontyok mintegy 20 százaléka elpusztult. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a sonline.hu-nak elmondta, jelenleg azon dolgoznak, hogy az életben maradt állományt lehalásszák, és olyan helyre szállítsák, ahol van elegendő víz a mederben. Ilyen tavat manapság nem könnyű találni Somogy megyében.
A halgazdaság 1000 hektáron mintegy 40 halastóval rendelkezik, de mindegyikből hiányzik a korábbi vízmennyiség fele.
– A balatonföldvári tavunk vízszintje annyira alacsony, hogy gyakorlatilag halászószintre csökkent – ismertette a szomorű tényeket Szári Zsolt.
– A párolgás felgyorsult. Azt tudni kell, hogy minél sekélyebb a víz, annál gyorsabban át tud melegedni, és intenzívebbé válik a párolgási folyamat, ami tovább tetézi a problémát – mondta a vezérigazgató.
Szári Zsolt hozzátette, az irmapusztai gazdaságukban már a tavasz jelentkeztek a problémák. Három tavat fel sem tudtak tölteni vízzel, most ott a hal helyett gaz növöget.
Szári Zsolt hétfőn közösségi oldalán is írt a vízhiányról. „Izgalmas szakmai-gazdasági kihívás kellős közepén vagyunk. Sok lehetőségünk nincs, legfeljebb, ahogy Ruttkay tanár úr mondta egy augusztus végi borult reggelen: Térdre, imára!” – fogalmazott.
Nagybajomnál sem jobb a helyzet. Szabó János, a Nagybajom és Vidéke Horgász Egyesület elnöke szerint, már a tavalyi év sem bővelkedett elegendő csapadékban, az idei azonban még rosszabb.
– Április óta nem volt jelentős csapadék a tó körül – hangsúlyozta.
– A jelenlegi méréseink szerint 120 centiméterrel csökkent a tó vízszintje. Egyszer, 2011-ben már éltünk meg hasonló helyzetet, amiből sikerült kilábalnunk. Jelenleg azon dolgozunk, hogy megvédjük a halállományt. Több mint két héttel ezelőtt nekiálltunk levegőztetőgépekkel felfrissíteni a vizet. Ezek az eszközök azonban üzemanyaggal működnek és több tízliternyit fogyasztanak. A jelenlegi árakon ez is jelentős kiadást jelent az egyesületnek – nyilatkozta Szabó János.
A kaposvári Gyertyános Horgászegyesület halneveldéiben is gépekkel pótolják a víz oxigénszintjét. Séta István, az egyesület titkára elmondta, hogy ezek nélkül az eszközök nélkül bajban lennének.
A Deseda és a Töröcskei tó vízszintje is csökkent az elmúlt hónapokban. Kovács Gábor, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület vezető halőre elmondta, hogy szigorú vízgazdálkodást folytattak mindkét tónál, és mindenhol a lehetséges legmagasabb vízszintet próbálták tartani. Az aszály így nsem kímélte a tavakat, körülbelül 20 centiméterrel csökkent a vízszint.
A hetesi Pogányvölgyi-víztározó szintje 45 centiméterrel apadt májustól. Erről Pavelka Béla tógondnok számolt be, hozzátette az enyhe tél miatt már tavasszal is 10 centiméterrel kevesebb víz volt a mederben, a száraz hónapok pedig tovább rontottak a helyzeten.
A tógondnok megemlítette, hogy a hűvösebb, szeles hajnalok, valamint a néhány héttel ezelőtti esőzés jót tett a víz minőségének. Az algásodás szinte teljesen megszűnt, a horgászok pedig bőven tudnak halat fogni.
A Tógazda Zrt. halastavait is megszenvedik az aszályos időjárást. Szabó Attila halászmester arról beszélt, hogy a kezelésükben lévő tavakból náluk a vízszint fele hiányzik.
Homokszentgyörgyön a lehalászási szint alá csökkent a vízmennyiség, Somogyapátiban pedig 150 centiméterrel kevesebb van a mederben.
Rákényszerültek, hogy idő előtt lehalásszák a tavakat, mert a kevés víz miatt félő, hogy elkezd pusztulni az állomány.
– Sajnos a halak többségének még bőven nevelkedni kellene, hogy elérjék az ideális kétkilós súlyt. Gyakorlatilag fél nyarat voltak csak a tóban, és a tömegük alig haladja meg az egy kilót, de nem tehetünk mást, muszáj eladnunk a kisebb méretűeket is, hogy ne legyen akkora a veszteségünk – közölte a halászmester.
fotó: Szári Zsolt facebook-oldala